31. life on tour

Frank: látsz valami rosszat itt lenn?

Gerard: azt, hogy normálisan egyél, zuhanyozz, és kialudd magad, nehéz belerakni a napodba, ha egy bandában vagy

Frank: egy idő után egy forró zuhanytól érzed magad megint embernek.

Kamerás: az élet a Warpeden! zuhanyozás a szabadban

Gerard: holnap lesz egy hete, hogy nem zuhanyoztam

Frank: hozzá kell szoknod a többiekhez, meg szagolnod kell őket, ha nem tudtok seholse zuhanyozni

Gerard: én is nagyon tudok szaglani

Gerard: ki kellett mosnom az inget... fura szaga volt, és csak arra gondoltam, hogy már nem kellene ennyire szaglania egy felvétel után

Egy kósza nő: mi van itt? valaminek nagyon szarszaga van

Gerard: de nem nekünk!

Ray: itt mindig nagy összejövetelek vannak... a busz folyton piszkos, egy idő után feladtuk a harcot, hogy kitakarítsunk.. most (...) nevet, pedig tudja, hogy igazam van, lassan már úgy élünk itt, mint az állatok

Frank: mi együtt élünk, folyton ott vagyunk egymás arcában,

Gerard: egymással alszunk

Kamerás: nocsak! milyen magazinjaid vannak itt Ray Toro? >:)

Ray: azok nem az enyémek!

Gerard: a lakókocsin aludni már nem olyan rossz, mert 2 és fél évig folyton kisbuszban aludtunk, egymáson, részegen lepisilve magad, piszokban, mindenben. Szóval, amikor legelőször megkaptuk a lakókocsit, csak azt mondtuk, hogy ezaz, jó lesz ez.. és még mindig így érezzük.

Kamerás: Gerard, mit csinálsz?

Gerard: felmelígetem a kávémat.

Gerard: miután felkelek, rohadt sok kávét meg kell innom, és rohadt sokat bagózok, és ez nem jó dolog.

Kamerás: kukkantsunk bele Gerard egy napjába

Gerard: káávéé... kávét akarok

Kamerás: ez az, amit Gerard lát

Gerard: kávéé kell... ebből áll az egész.

Ray: néhány ember eldöntötte, hogy kávén fog élni... Mikey eldöntötte, hogy kávén fog élni

Mikey: meg kell választanod a saját mérgeidet

Gerard: szeretem a Starbucks-ot. Tudom, hogy az emberek utálnak ezért

Frank: neem, nem

Gerard: de ha egyszer annyira jó.

Mikey: ez egy olyan dolog, amire a szervezetemnek már mindennap szüksége van. Ez az egyetlen, amim megmaradt. Nem iszom, nem drogozom.

Gerard: hé, fel fogsz venni minket, ahogy kávét szerzünk?

Kamerás: naná

Interjús: sokat szoktatok olvasni?

Gerard: igen, mindnyájan szeretünk olvasni

Ray: kivéve engem

--

Kamerás: Ray, mit csinálsz?

Ray: számítógépes játékokról olvasok

 32. comics and artwork

Gerard: szeretjük a képregényeket.

Kamerás: könyvek jönnek be, vagy a magazinok?

Gerard: ha akarod, megnézhetjük itt a magazinokat.. nézzük, mi van itt.... Cracked Magazine, gyerekként azt gondoltam, hogy ez az egyik legrosszabb magazin. Nem olyan vicces, mint a MAD.

--

Gerard: - interjún kap egy ajándékot – köszönöm, ez marhajó, nagyon tetszik.

(- Kamerás: mit csinálsz?

Gerard: már megint rajzolok. –)

Interjús: ez Hellboy.

Gerard: igen, tudom, igazat megmondva nagy Hellboy – rajongó vagyok.

Kamerás: mit csinálsz?

Gerard: festek... a francia Rock Sound-nak.

Kamerás: itt van egy félelmetes vámpír, aki az anyukáját keresi... Gerard, kiknek rajzolod ezeket?

Gerard: rajongóknak. Fiataloknak, akik megnyertek egy versenyt.

Gerard: egy képregényen dolgozok.

-mit rajzolsz?-

Gerard: szuperhősöket. Még nem rajzoltam szuperhősöket ezelőtt.

- megmondod, hogy hogy hívják őket? -

Gerard: ja, amit most rajzolok, neki az a neve, hogy Séance, és ( )-it használ, hogy más szuperhősökkel lépjen kapcsolatba. És akkor jön elő az ereje, ha valami megszállja.

És van itt egy másik is, asszem Dr Darwin-nak fogom hívni... ő balesetet szenvedett, most a teste olyan, mint egy gorillának, és most ezt a cuccot kell hordania, hogy életben tudjon maradni

Interjús: ha nem a bandában lennél, mi mást csinálnál most, és miért?

Gerard: valószínűleg illusztrátor lennék...

- adták már ki munkáidat? -

Gerard: nem, de most már nagyon nehéz lenne. Már évek óta nem rajzoltam komolyabban, és nehéz lenne újra tényleg belejönni.

Interjús: meglepődtetek azon, hogy ennyire népszerűek lettetek és példakép vált belőletek?

Ray: Nem tudom, ami szerintem jó bennünk... úgy értem, Gerard és én már 27 évesek vagyunk... haha, na tessék, eltértem a lényegtől, beletenyereltem a sütibe.

Nem is nagyon akarunk másnak megfelelni, a lényeg, hogy jól menjenek a dolgok, jó zenét csináljuk, és addig zenéljünk, ameddig van értelme.

33. rock superheroes

Gerard: és utána jött a TRL. Rémisztő volt.. (Frank: annyira fura volt) Rémisztő, mert élő adás volt.

 Ray: Néhányan megkérdőjelezték, hogy miért kellett ott is fellépnünk... és mi azt mondtuk erre, hogy ez olyan volt részünkről, mint egy nagy basszátok meg.... az olyan bandák is, mint mi, meg tudjuk csinálni, be tudunk menni, és egy jó show-t tudunk összehozni.

Frank: akkor lesz igazán fura az egész, amikor ráállsz a dobokra, utána elveszted az egyensúlyod, mint én, az idióta, és lebontod a dobfelszerelés hátulját.

 Bob: a dal felénél tartottunk, TV – élő adás, és Frank a dobom tetején kötött ki, majd leugrott, és a dobfelszerelés felét felborította. Befejeztem a dalt, de csak rögtönöztem, amit tudtam.

Gerard: Bob hála Istennek megoldotta a dolgot, és rendesen befejeztük a dalt.

Gerard: és az volt az első alkalom, amikor rendőri kíséretet kaptunk a buszunkhoz. New York, rendőrök, akiknek vissza kellett fogniuk a rajongókat, és amikor kinéztél az ablakon, láttad azt a nagy tömeget.

Frank: kivetítők Gerard arcával, taxik a tetejükön My Chemical Romance felirattal. Úgy éreztem magam, mint egy szellemirtó. Ez a hírnév. Szellemiró – hírnév (???)

34. taste of chaos

Bob: és mi is volt azután?

Ray: Taste Of Chaos.

 Frank: - interjún – ott leszünk mi, a Used, Killswitch Engage, A Static Lullaby, Senses Failed...

Ray: ez volt az egyik legjobb turné, amin eddig voltunk szerintem.

Kamerás: mi volt a legemlékezetesebb pillanat a Taste Of Chaos-on?

Frank: most a jelen pillanat, mert ez még frissen él az emlékezetembe.

Bert: készül a My Chemical Romance – tetkó.

Vki: ez egy gránát lesz, a Revenge felirattal,

Gerard: és a tetején ott lesz, hogy MCR.

nagyon fasza... srácnak: hogy érzed magad?

Gerard: Frank, hogy tetszik?

Frank: nagyon tetszik az egész, a Playgirl póz is, ahogy a srác fekszik az asztalon.

Gerard: az a legjobb rész.

Brian: nem hiszem, hogy maga a Taste Of Chaos turné volt olyan fontos nekik, az idő amit ott töltöttek, az annál inkább. Minden, amiért addig dolgoztak, ott tényleg megtérült. Tényleg minden nap kimentek a színpadra, és megmutatták mindenkinek, hogy a My Chemical Romance miért fog még sokáig itt maradni.

Interjús: hogy érzitek magatokat, srácok? Nem különös? Nem olyan régen láttalak titeket a TRL-ben, az egész olyan fura.

Bob: tényleg fura az egész... azt nem követjük, hogy mennyire mennek jól a dolgok, most is csak hallottunk róla.

Kamerás: láttad, hogy mennyi ember van itt?

Gerard: nem.. mennyi?

Kamerás: 7500.

Gerard: Fúú, 7500, mi?

Mikey: az nagyon sok.

Brian: amit akkor láttál, hogy a My Chemical Romance tényleg sikeres lett, és felléptek minden este, és megmutatták, hogy miért is sikeresek.

Kamerás: na mit gondolsz a koncertről?

Howard Jones: hmm, látszott, hogy a tömegnek némileg tetszett

Mikey: kamerába – ki ez a szexi vadállat? Bob Bryar! – Bob benéz

Howard Benson: sokat jósolok evvel a bandával kapcsolatban, mert amikor bejöttek a Used-dal felvenni az Under Pressure-t, Gerard-nak csak az éneklése elképesztő volt. Egy teljesen más énekes lett belőle. A gitárosok, Ray, Frank, és mindenki, az új dobos is – nagyszerű dobos -, annyira magabiztosak voltak, éreztem rajtuk, csak úgy áradt belőlük, és megragadták a dalt.

Kamerás: most olvasni fogok a gondolataidban... a kedvenc bandád... a My Chemical Romance

Csaj: Aha

csaj táblával – Mikey, terhes vagyok